Iskolánk története
Az iskolát az 1909-10-ben, Magyarország nagy iskolaépítő korszakában építették. A kezdetekben általános iskolaként működött „Szentendrei úti” iskola néven. 1948-tól nyolcosztályos általános iskolai oktatás folyt, egészen 1958-ig. Ugyanezen év szeptemberétől gimnáziumi képzés is indult és 1962-re 12 évfolyamos iskolává fejlődött az intézmény.
1958. november 8-án, egy iskolai ünnepélyen vette fel iskolánk a „Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium” nevet.
Az iskola 12 évfolyamos tanintézményként működött egészen 1974-ig. Ekkor az általános iskolai oktatás az épületben megszűnt, és csak a gimnázium maradt.
1974 szeptemberében az országban elsőként, egy nemzetközi projekt keretében megindult a magyar-orosz két tanítási nyelvű gimnáziumi képzés. A porjekt célja az volt, hogy a gimnáziumból kikerülő, a célnyelvet magas szinten beszélő diákok felsőoktatási tanulmányaikat külföldön a célnyelvi országokban folytassák.
A képzés keretében a diákok egy, a gimnáziumi, idegen nyelven folyó tanulmányokat előkészítő évben gyakorlatilag csak a célnyelvet tanulták. A hagyományos négy évfolyamos gimnáziumi képzés első évfolyamán ezt követően számos tantárgyat a célnyelven tanulhattak. A képzési típus különlegessége volt, hogy tanulmányaik végeztével a magyar érettségi rendszer keretében úgynevezett kéttannyelvű érettségit tettek, ami azt jelenti, hogy bizonyos tantárgyakból a célnyelven vizsgáztak.
1974-től egészen 1987-ig a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium volt az egyetlen kéttannyelvű iskola az országban. Az akkori oktatási kormányzat látva a nyelvoktatás terén elért kimagasló eredményeket, a projekt sikereit, 1985-ben egy törvénymódosítást követően lehetővé tette a magyarországi középiskolák számára további kéttannyelvű iskolák indítását, felmenő rendszerben, különböző idegen nyelveken.
Amikor 1987-ben, több középiskolában megindítottak kéttannyelvű oktatást, gimnáziumunk tizenhárom éves szakmai és módszertani tapasztalatainkra építve alakították ki azok tantervét.
Mára a két tanítási nyelvű képzési forma az ország egyik legkedveltebb képzési típusa
Iskolánk 2000-ig önkormányzati fenntartású volt, ezt követően 13 évig egy alapítvány működtetette, majd 2013 szeptember 1-től a Baptista Szeretetszolgálat, mint egyházi jogi személy vette át az intézmény fenntartását.
Iskolánk először 2001-ben, majd 2003-ban, végül pedig 2014-ben bővítette képzési kínálatát angol, német, majd kínai nyelvekkel, így mára az országban egyedülálló módon a mi intézményünkbe folyik egyszerre párhuzamosan 4 célnyelven két tanítási nyelvű képzés.
A közkedvelt kéttannyelvű képzési forma mellett iskolánkat vonzóvá teszi az a széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszer, mely lehetővé teszi a diákok számára, hogy külföldi tanulmány-, illetve csereprogramokon vegyenek részt.
Fontos és vonzó érték továbbá a keresztény szellemiség, mely az iskolánk működését, mint egyházi intézményt meghatároz.
Kiemelten fontosnak tarjuk, hogy a keresztény értékrend átadása mellett minél több programon való részvétel lehetőségét biztosítsuk diákjaink számára. Meggyőződésünk, hogy a 14-19 éves korosztály számára elsősorban nem a tantárgyak szeretete, hanem a közösség ereje, a jó közösséghez való tartozás a legfontosabb motiváció. Ha jó és fontos számukra a közösség, szeretnek az intézménybe járni, motiváltak lesznek a tanulásban is.
Iskolánkat mindig családias, egyénközpontú légkör jellemezte, mivel az iskola, speciális képzési jellege miatt soha nem tartozott a mamut intézmények közé. Az iskola maximális befogadóképessége 450 fő. Jelenleg 350 tanulója van az intézményünknek, a 2015/2016-os tanévet azonban már 450 fővel kezdjük meg.
Az intézmény történetéből is adódik a kifejezetten jó tanár-diák kapcsolat, mely szintén a tanulási folyamat egyik legfontosabb motivációs eleme. A kéttannyelvű képzések indulásánál a diákok jellemzően nem tudták mire vállalkoznak, a tanárok pedig, hogy milyen módszerekkel lehet ezt a képzést hatékonyan működtetni, tekintve, hogy egy teljesen új képzési típus volt. A kísérletező, szabad szellemiségű, nyitott légkör, a tanárok és diákok egymást támogató kapcsolata jellemezte az iskolát és vált egyszersmind az intézményi kultúra szerves, meghatározó részévé.
Pedagógiai munkák során igyekszünk nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy minél több gyakorlati elemmel gazdagítsuk a képzési programokat, ezzel is színesebbé, befogadhatóbbá és életszerűbbé téve a tanulók számára az elsajátítandó tananyagot. Célunk, hogy a gyermekeket minél több gyakorlati tudással, készséggel ruházzuk fel, mely a felnőtt életbe való beilleszkedésüket, a való világba történő kilépésüket megkönnyíti.
Kiemelten fontosnak tartjuk a külföldi diákok és tanárok jelenlétét. Ez is szerves része, tradíciója az iskola szervezeti kultúrájának. A külföldi diákok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy nevelői munkák során az olyan alapértékek, mint tolerancia, elfogadás, más kultúrák megismerése, nyitottság hatékonyan megvalósuljanak, továbbá ahhoz, hogy a diákok nyelvileg – az idegennyelvi környezetnek köszönhetően – gyorsabban fejlődjenek.
A külföldi diákok számára is vonzó az intézmény, tekintve, hogy az országban egyedül nálunk működik egy olyan speciális magyar iskola, melynek keretében a különböző országból érkező gyerekek közvetítő nyelv nélkül elsajátíthatják a magyart, mint igen nyelvet. A másfél éves oktatási program végén, azok a diákok, akik Magyarországon kívánnak továbbtanulni, könnyen integrálhatóak lesznek a magyar oktatási rendszerbe.
Iskolánk rendkívül dinamikusan fejlődő intézmény, és a fentiekben részletezett egyedisége miatt nagyon keresett. A hozzánk jelentkező diákokat az idei évben hétszeres túljelentkezésből válogattuk ki a felvételi eljárás során. A felvételi statisztikák alapján az ország legkeresettebb intézményei között tartják számon iskolánkat.
A keresztény értékrendek, a családias diákközpontú légkör, a nemzetköziség, a gazdag programkínálat, és a gyakorlatorientált képzéseken túl az iskola egyik legnagyobb értéke, hogy az elmúlt 40 évben meg tudta őrizni mind szakmailag mind pedig gazdasági működés tekintetében az autonómiáját. A magyarországi közoktatási intézmények egyik legnagyobb problémája, hogy állami irányítás alatt működnek, mind gazdasági, mind pedig személyügyi kérdésekben központilag dönt az Állami Intézményfenntartó Központ. A mi esetünkben ugyan állami normatívából működünk, de az iskola vezetése önállóan dönt az iskolát érintő pénzügyi-, személyügyi- és szakmai kérdésekben, így minden feltétele biztosított ahhoz, hogy jól szervezett, szakmailag jól működő iskolát működtessünk.